Ünnepi szolgálat Alpestesen[2011-11-07][Maghiară]Nem ez az első alkalom, hogy Hunyad megyében járok és remélhetőleg nem is az utolsó. De ami azt illeti Alpestest nem csak a térképről, vagy átutazásból ismerem, hanem egyszer jó néhány évvel ezelőtt, egy Hunyad megyei nyári látogatás során, szolgáltam már az Alpestesi Református Gyülekezetben. Ezúttal viszont különleges alkalomból látogattam el erre az igen különleges helyre, méghozzá ünnepelni, vagy talán inkább ünnepivé tenni, azt a hálaadó Istentiszteletet, melyre meghívást kaptam és, melyet annak az örömére tartottak, hogy befejezték a templom és a melléképületek felújítását, melyet részben külső de első sorban belső anyagi és fizikai forrásokból fedeztek. De mielőtt még a jelenről mesélnék, tekintsünk egy kicsit bele ennek a településnek az eredetébe és történetébe.Alpestes, románul Peştişu Mare Hunyad megye szívében található, a Cserna folyó partján, Dévától mindössze 6 km-re, Vajdahunyadtól pedig 3 km-re északra. A várostól a Vajdahunyadi Ipari Park választja el sőt inkább mondhatni összeolvasztja és annak, aki Déva irányából halad Vajdahunyadra a főúton, a települést jelző táblán kívül fel sem tűnik, hogy ott egy több mint 710 éves múltra visszatekintő falucska fekszik. Ugyanis először 1302-ben jegyezték a falut, akkor még Pestus néven, amely a pest szóból ered, melynek jelentése „kemence”. Magyar lakosságának egy része Hunyadi János által betelepített székely ácsok leszármazottainak tudja magát, állítólag róluk kapta a Cserna jobb parti falurész is az Ácsi nevet. Az első református templom már az 1241-es tatárjárás előtt létezett. A templom a mai formáját a 18. században történt átépítése után kapta, amikor református esperesség székhelye is volt. Ma egészen pontosan mindössze 145 lelket számol az Alpestesi Református Gyülekezet. A jelenlegi lelkipásztora a gyülekezetnek Lázár Balázs. Bár kicsi a gyülekezet és egy különösen hátrányos helyzetű szórványgyülekezetről van szó, mégis „él és élni akar”. Mi se m bizonyítja ezt jobban, hogy 2010-ben nekifogtak a templom tetőszerkezetének a teljes felújításához, melyet a templom belső tatarozása követett. Emellett a templom ablakait is kicserélték. Szintén 2010-ben a parókia hőszigetelését végezték el, illetve a nyílászárókat cserélték ki. A munkálatok idén 2011-ben fejeződtek be, amikor a templom és a parókia mellett, a melléképületeket is sikerül tatarozni. A sikeresen befejezett munkálatokért tartottak hálaadó Istentiszteletet október utolsó előtti vasárnapján, melyen a Hunyadi Egyházmegye esperese, Gáll Sándor hirdette az igét. Prédikációjában kiemelte, hogy a külső megújulás egy élő bizonyítéka annak az Isteni és emberi akaratnak, amely a szentlélek közössége által teljesedett be. Azonban hangsúlyozta, nem elegendő külső értékeinket megőrizni és ápolni, belső értékeinket is annak mintájára kell ápolni, ahogyan templomukat óvták meg az esőtől és az enyészettől, és ez csakis az Istennel kötött szent szövetség folyamatos megújításában lehetséges. Lázár Balázs a gyülekezet lelkipásztora köszönetét fejezte ki első sorban a gyülekezetnek, hiszen a felújításhoz nagyban hozzájárultak pénzadományokkal és főleg közmunkával. Ezen túl, pedig köszönetét fejezte ki a Hunyadi Polgármesteri Hivatalnak és a Szülőföld Alapnak az anyagi hozzájárulásokért. Jelen volt az ünnepi Istentiszteleten Hunyad Megye Prefektusa, Dézsi Attila aki néhány szóban köszöntötte a gyülekezetet, gratulált az elért eredményekhez. Ezt követően a gyülekezet ifjúságának taglai verset mondtak. Jómagam néhány Ady verset és Cseh Tamás dalt vittem a tarisznyámban, melyek úgy gondoltam épülésére válhatnak ennek a kis közösségnek. Minden templomi szolgálat számomra nagyon kedves és itt úgy éreztem, hogy azok a gondolatok még súlyosabbak és még aktuálisabbak, amelyekről Ady versei vagy Cseh Tamás dalai beszélnek mint máshol. A hálás tekintetek most sem maradtak el viszont egy nagy kérdőjellel maradtam. Vajon mit értettek meg ebből az üzenetből? Egy biztos, üres tarisznyával nem tértek haza és én sem. Picit szomorú az a tény, hogy annak ellenére, hogy református magyarok egymás között is románul beszélnek, de ennek az okai sokkal mélyebbek és bonyolultabbak, mint azt mi gondolnánk és sajnos vagy nem sajnos, nem ez az egyetlen közösség ahol ehhez hasonló gondokkal kell szembenézzünk. Mindezek mellett ha egy gyülekezet képes felújítani „fizikai” értékeit, akkor képes szellemi és erkölcsi értékeinek megőrzésére is. Ehhez viszont feltétlen szüksége van a segítségünkre. Feltöltődve és reményekkel tele tértem vissza Kolozsvárra és már várom a következő találkozást. -------------------------------------------------------------------------------- Vetési Nándor Sursa: www.Reformatus.ro Contor Accesări: 4205, Ultimul acces: 2026-05-25 13:36:40
|
Timp total: 0,46s...
[1]:1